Murau bemutatása

kMurau bemutatása

Murau osztrák város Stájerország tartományban, a Muraui járás központja. 2020 januárjában 3499 lakosa volt.
Murau Felső-Stájerországban fekszik a Mura mentén, annak bal oldali mellékfolyója, a Rantenbach torkolatánál. A városközpont 829 méterrel magasabban van a tengerszintnél, területének legmagasabb pontja 2004 m. Tőle északra az Alacsony-Tauern, délre a Gurktali-Alpok hegyvonulatai találhatóak. Az önkormányzathoz 6 település tartozik (valamennyi a saját katasztrális községében): Laßnitz-Lambrecht  Laßnitz-Murau , Murau (3408), Sankt Egidi , Stolzalpe , Triebendorf 
A környező önkormányzatok: nyugatra Sankt Georgen am Kreischberg, északnyugatra Ranten, északra Sankt Peter am Kammersberg, északkeletre Teufenbach-Katsch, keletre Sankt Lambrecht, délre Metnitz (Karintia).
Murau története
A terület már a bronzkorban és római időkben is lakott volt. A Tabula Peutingeriana alapján a 18-19. században úgy vélték, hogy itt volt Noricum kelta királyság központja, ám ezt később cáfolták. Muraut először egy 1250-ből származó oklevélben említették.
Várát a neves lovagköltő, minnesänger, Ulrich von Liechtenstein építtette és az erőd a 13-15. században a család helyi uradalmának központjaként szolgált (A stájer Liechtensteinek nem azonosak az alsó-ausztriai Liechtensteinekkel, akiktől a mai független hercegség uralkodói származtak). 1260-ban II. Ottokár stájerországi hadjárata során lerombolta az erődöt, de Ottokár 1278-as halála után újjáépítették. Muraut Ulrich fia, II. Ottó emelte városi rangra 1298-ban.
1480 és 1490 között Mátyás magyar király tartotta megszállva a várost. A birtok a 16. század végéig volt a Liechtesteineké. A vár és a város a wasserleonburgi Anna Neumann idején virágzott fel igazán, miután 1617-ben Anna házassága révén a Schwarzenberg hercegek kezére került és azóta is a Schwarzenberg család leszármazottainak tulajdona. A mai, négyszögletes, tornyok nélküli kastély a 17. századból származik.

2. világháború

A második világháború idején a Wehrmacht Murauban fogolytábort rendezett be, ahol elsősorban brit hadifoglyokat helyeztek el. Amikor 1945 májusában a szovjet csapatok közeledtek a város felé, a kiszabadult brit katonák úgy tájékoztatták őket, hogy Murau már brit kézen van, így a város elkerülte az ideiglenes szovjet megszállást. A tartomány többi részével együtt Murau 1955-ig a brit megszállási zónához tartozott.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Laßnitz bei Murau, Stolzalpe és Triebendorf községeket egyesítették Murauval.
Gazdaság
Murau fontos nyári és téli idegenforgalmi központ, a környezetében találhatók a Frauenalpe és a Kreischberg híres sípályái, és síugró sáncai. Gazdaságában fontos szerepet játszik a faipar, a sörgyártás (ismert márkájuk a Murauer), a vízenergia-termelés és a növénytermesztés.
Lakosság
A muraui önkormányzat területén 2017 januárjában 3633 fő élt. A lakosságszám 1951 óta (akkor 4645 fő) többé-kevésbé folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 93,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 3,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 86,8%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 1,8% mohamedánnak, 5,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Muraui Látnivalók

Obermurau kastélya: A barokk kastély a Schwarzenberg család birtokában van. Kápolna, börtön, korabeli berendezés stb. tekinthető meg, a lovagteremben pedig klasszikus zenei koncerteket tartanak.
Szent Máté-plébániatemplom (városi templom): 1284 és 1296 között épült, kora gótikus stílusú, alapítója II. Otto von Liechtenstein. 14. századi freskómaradványok és reneszánsz falfestmények vannak benne. Tornyában található Murau legnagyobb harangja, a Mottl.
Szent Anna-templom: 1400 körül épült, gótikus szárnyasoltára, barokk főoltára, freskók és festett üvegablakai vannak. Mellette helyezkedik el a városi temető.
Szent Leonhard-templom: A Mura jobb partján áll a hegyoldalban, 15 stációs kálvária út vezet fel hozzá. Alapítója Niklas von Liechtenstein, először 1439-ben volt említés róla. Nagy csarnokát hálós boltív díszíti. Kora barokk főoltára, kőcsipkés ablakai, gótikus orgonagalériája van.
Grünfels vára: A Mura jobb oldalán áll, a Szent Leonhard-templom közelében. Az eredeti építmény valószínűleg I. Ulrich von Liechtenstein idején épült, de 1269-ben II. Ottokár von Böhmen leromboltatta. A 14. században II. Ottó von Liechtenstein építtette újra.
Pestisoszlop: A főtéren (Schillerplatz) áll. Az 1715-ös pestisjárvány emlékére állították.
Kapucinus templom, kolostor és városi múzeum: A templomot és kolostort 1648-ban alapították. A templomban található Anna Neumann sírja, a kolostorban alakították ki a városi múzeumot.
Régi városháza: Az Anna Neumann utcában, a Mura partján áll. 

Murau vidéke

Murau, a stájerországi Felső-Mura-völgy (Oberes Murtal) idegenforgalmi központja, a Mura két oldalán elterülő, bájos, középkori jellegű kisváros meglehetősen közismert a magyar turisták, elsősorban a téli sportok kedvelőinek körében.

Számos magyar érdekeltségű vállalkozás működik a környéken, a vendéglátás és a turizmus területén, a hódeszkások, azaz a snowboard-osok magyar Mekkájaként is számon tartott kisváros azonban nyáron is rengeteg látnivalót tartogat az ide kirándulók részére. A fa és a sör városának is hívott Murau elsősorban festői fekvésével kápráztatja el a látogatókat, a folyót határoló lankákra felkúszó település ódon, parti házsora a magaslatot uraló, látványos, kora gótikus bazilikával és a várkastély tömbjével elragadó látképet nyújt. Ráadásul a város környékét meghatározó hatalmas hegyek számtalan kirándulási lehetőséget kínálnak az aktív turizmus szerelmeseinek.

Murau rövid története

A már a bronzkorban és a rómaiak idején is lakott környéken, a mai Muraut a Liechtenstein család alapította a XIII. században.

A hagyomány szerint a várat, mely először 1250-ben szerepel hivatalos okiratban, Castrum Murowe néven, a híres trubadúrköltő Ulrich von Liechtenstein építtette két fontos európai középkori kereskedelmi útvonal kereszteződésénél.

A jelentős kereskedőközponttá fejlődő helység 1298-ban kapott városi jogokat, a mai Raffaltplatz környékén laktak a lovagok, a herceg emberei, míg a mai főtér, a háromszögű Schillerplatz környékén telepedtek le a kereskedők.

A kettő összenövéséből alakult ki a város, mely később már a Mura túlpartjára is áthúzódott.

A XIV. században a Grünfels vár megépültével kiterjedt a település erődrendszere, a városfal hét kapujából mára már csak kettő maradt fenn. 

Murau, a környék legfontosabb árucikkei, a vas és a fa legfontosabb átrakodóhelyévé vált. Magyar vonatkozás, hogy 1487-ben a magyar seregek Muraut is elfoglalták, és csak 3 év múlva, Mátyás király halála után szerezte vissza II. Frigyes német császár.

Említésre méltó a város nagyasszonyaként tisztelt, az 1535-ben Karintiában született Anna Neumann története, a már az első férjétől özvegy Anna feleségül ment a környék urához, Christoph von Liechtenstein-hez, majd halála után ő örökölte meg Murau birtokát.

A több férjet is elfogyasztó asszony végül, már 82 éves korában hatodszor is megházasodott, a nála 50 évvel fiatalabb Georg Ludwig von Schwarzenberg gróf lett a boldog férj, aki a gyermektelenül elhunyt Anna Neumann halála (1623) után örökölte meg a muraui birtokot. Obermurau vára máig a Schwarzenberg grófi család tulajdonában áll.

Murau a későbbi századokban vesztett jelentőségéből, melyet a Murtalbahn vasút megnyitása némiképp feljavított, ma a régió legfontosabb idegenforgalmi központjának számít jelentős faipari tevékenységgel és a város ikonikus termékével, az óváros szélén főzött Murauer sörrel.

A város fekvése, elhelyezkedése

Murau a Felső-Mura-völgybenStájerország nyugati szélén, a Mura két partján fekszik. Az alig több mint 2000 lakosú kisváros házai a folyó bal és jobb oldalát határoló domboldalakra is felkúsznak, az északi oldalt a Várhegy dominálja, tetején a városi plébániatemplom és a négyszögletes Obermurau várával.

Közvetlenül alatta terül el a középkori jellegű óváros a keleti részen lévő háromszög alakú főtérrel, a Schillerplatz-cal, melyet a Liechtenstein– és az Anna Neumann Strasse köt össze a nyugati félen fekvő, utcaszerű Raffaltplatz terével, ahol a városháza és a Murauer sörgyár is található.

A folyót két híd köti össze a déli városrésszel, melynek központja a csendes St. Leonhard Platz.

A vasútállomásnak is otthont adó településrész feletti erdős Kálvária-hegyen a gótikus St. Leonhardkirche és a Grünfels erődítmény magaslik.

 Murau ikonikus látképe, a Mura folyó partja felett emelkedő festői középkori házsorral, felette a várral és a templommal elsősorban a hidakról, ill. a déli magaslatokról élvezhető legteljesebb formában. A Rantenbach gyorsan zúgó hegyi patakja az óváros szélén ömlik bele a Murába, nem messze tőle a fából épült gyalogos hídról, a Mursteg-ről is remek panoráma nyílik a városra.

Murau két hatalmas, lankás hegytömb között fekszik, délről a Frauenalpe (1997 m) masszívuma, míg északról a Stolzalpe (1817 m) szorítja a völgybe a települést.

Muraui programok

Murau főtere, a háromszög alakú Schillerplatz a várhegy keleti lábánál fekszik, közepét az 1717-es pestisjárványra emlékeztető Mária-oszlop díszíti, többségében XVII. század eleji polgárházak keretezik.

A térről kis köz vezet fel a várhegyre, a Szent Máténak szentelt városi plébániatemplomhoz, és Obermurau várához.

Az 1284-ben a Liechtenstein család által alapított, a várhegy lejtőjének közepén, félúton a város és a vár között magasló épület Stájerország legfontosabb gótikus templomai közé tartozik.

Habár a templom belső terében számos későbbi, főleg barokk kori elem található, mégis meglepően egységes, gótikus képet nyújt az épület. Külsejét az impozáns, nyolcszögletű, hegyes kősisakkal koronázott, négyzetes torony uralja. Körülötte mindenütt támpillérek láthatók, az oldalhajók mellett támívek, közöttük csúcsíves, kőrácsos ablakok. A magas oromzatú, nyugati homlokzaton gazdagon tagolt, gótikus kapu nyílik, előtte 1640 körül épült toszkán oszlopos előcsarnok áll.

A keresztház déli homlokzatán Szent Kristóf-freskó töredékei vehetők szemügyre. A háromhajós, világos belsőt keresztboltozat fedi, a szentélyben faragott zárókövekkel. A szentély előtt a főhajóval azonos magasságú kereszthajó van, az északi szárny alatt található a Liechtenstein család kriptája, a déliben egy festett szárnyas oltár maradványait láthatjuk. A barokk főoltár középső fülkéjében egy 1500-ból származó gótikus Kálvária-szoborcsoport áll. A pilléreken álló apostol szobrok és a fehér szobrokkal díszített fekete szószék a XVIII. század második feléből származnak.

Murau látnivalói

A templom északi oldalától fedett falépcsősor (Schlossstiege) vezet fel a várhegy legmagasabb pontján emelkedő várhoz. A Liechtenstein család eredeti, XIII. századi lovagvárát 1574-ben Anna Neumann örökölte meg, majd hatodik férjére, Schwarzenberg grófra szállt, aki 1628 és 1641 között építtette át a ma is látható reneszánsz várkastéllyá.

A ma is a Schwarzenberg család tulajdonában álló, háromszintes, torony nélküli négyszögletes tömb árkádos udvart rejt, keleti oldalának falsíkjából kilép a háromszint magas, gótikus kápolna szentélye. Obermurau várkastélyát vezetett, csoportos látogatás keretében tudjuk meglátogatni, júniustól szeptemberig, minden szerdán és pénteken 14 órakor indulnak csoportok a keleti főkapu mellől.

 Belépődíj (2022): 8,00 €, diák: 4,00 €. A rövid túra legfontosabb állomásai a kápolna, a Vas- és a Lovagterem, valamint a különleges macskás képekkel díszített Macskaterem.

A várhegyről a nyugati oldalon, a városfal egyetlen megmaradt északi oldalán lévő kapu, a Gießhübltor közelében levezető gyalogútón is lemehetünk a Raffaltplatzra, de a Schillerplatzról a Liechtensteinstrasse és az Anna-Neumann-Strasse is átvezet az óváros történelmi házsorai közt a nyugati rész központi terére. A folyóval párhuzamosan futó utca egyik kiemelkedő műemléke a Régi Városháza hagymakupolás óratornyocskával díszített toronyépülete.

Murau

Liechtensteinstrasse végétől szép, két ívnyílású kőhíd vezet át a Mura túlpartjára, a pályaudvarhoz. A hídról csodás látványt nyújt a vízparti, romantikus házsor a várheggyel. A következő híd, mely a túlparti St. Leonhard Platzra vezet, tövében az egykori Szent Erzsébet kórháztemplom gótikus épülete áll, melyben jelenleg kis evangélikus kiállítást rendeztek be.

Az óváros nyugati központja a hosszúkás, utcaszerű Raffaltplatz a vörösre festett városháza épületével. A tér szélén állnak a Murauer sörgyár épületei is, 1495 óta főznek itt sört, a modern elemekkel is felszerelt régi főzde látogatható, az Érzékek Sörfőzdéje című vezetett látogatás keretében ismerkedhetünk meg minden érzékünket igénybe véve a sörgyártás lépéseivel, a muraui söripar 500 éves múltjával és természetesen meg is kóstolhatjuk az itt főzött nedűket. Részletek a hivatalos honlapon. A söröket a szaküzletben meg is vásárolhatjuk, csapolt formában pedig a Raffaltplatz 17. szám alatti Brauhaus vendéglőben kapunk majdnem teljes választékot.

Mura északi partján szép sétány vezet végig, két érdekes szoborral is találkozhatunk, a Macskakirálynő márvány szobrával és a pályaudvari Mura-híd tövében álló, a folyó fiatal istennőjét, Murnát ábrázoló bronzszoborral. A déli oldalon magasló Kálvária-hegyen  Grünfels vára áll, négyzetes tornya 1300 körül épült, a St. Leonhard Platzról pedig egy stációkkal felszerelt keresztút vezet az 1445-ben épült késő gótikus csarnoktemplomhoz, a Leonhardikirchéhez. A folyóval párhuzamos Friesacher Strasse dísze pedig, az árnyas Stadtparkkal szemben álló középkori városkapu, a Friesacher Tor.

Ha szállást keresel Murauban a legjobb választás a Steinadler apartmanház.